Loyolai Szent Ignác Plébániatemplom – Vízivárosi templom

IV. Béla 1239-ben engedélyt adott Róbert érseknek, hogy a Várhegy aljában, ahol szolgáló népe lakik, várost alapítson. Így alakul ki a Királyi város mellett a Kis-, Vízi-, Belső- vagy Alsóváros. Valószínűleg már a tatár támadáskor árkok, palánkok vették körül.
A Vízivárosnak középkori templomai közül név szerint a Szent László plébániatemplom ismeretes, amely már valószínűleg a város alapításakor állott. Az 1701. évi visitatio canonica arról számol be, hogy a török kiűzése (1683) után a keresztény hívek számára templommá alakították át egy dzsámit. Ez egyesek véleménye szerint előzőleg az ősi Szent László plébániatemplom volt.
A török kiűzése után megjelentek a jezsuiták. Széchenyi György érsek támogatásával gimnáziumot, rendházat és Loyolai Szent Ignác tiszteletére templomot emeltek, amelyet Althann Mihály váci püspök szentelt fel 1738-ban.
A jezsuita rend eltörlése után (1773) ez a templom lett a Víziváros plébánia-temploma. A Víziváros lelkipásztorai 1685-től Nagyszombatból jött kanonokok voltak, akik nemcsak a plébániát látták el, hanem a jezsuiták és ferencesek segítségével hosszú időn keresztül a Várat, egy ideig a Királyi várost és Párkányt is.
1820-tól, ahogy Rudnay Sándor hercegprímás visszaköltözött Esztergomba, a vízivárosi plébániatemplom töltötte be az érseki székesegyház szerepét 1856-ig, a Bazilika felszenteléséig. A második világháborúban több bombatalálat következtében a templom mennyezete beomlott, berendezése teljesen tönkrement. A Nemzetközi Katolikus Karitász segítségével épült újjá 1957–1958 között.
Az 1980-as években új tetőfedést kapott, majd belső festését helyreállították, megtartva a megmaradt eredeti műmárvány feszületeket. A hívek adományából készült márványoltárt Grósz József kalocsai érsek szentelte fel 1958. november 30-án.
A templom bejáratával szemben álló Mária-szobor 1740-ben készült az 1739. évi pestis emlékére.
A műemlék templom, amely az olasz barokk építészet egyik kiemelkedő emléke, 2012-ben fel lett újítva. Többek között a torony órái helyett festett óralapok kerültek fel, ez a nyolc óralap fél 12 után 3 percet mutat. A tört ívű oromzat csúcsán Loyolai Szent Ignác szobra áll.
Az egyhajós templom alapterülete közel 400 m². A hajó és a szentély csehsüveg boltozatú, a karzat a bejárati oldalon falazott. A Szent Ignác megdicsőülését és csodáit bemutató főoltárképet Martino Altomonte festette 1737-ben.

TIPP

A templomtól a sziget, a Várhegy és a városközpont is pár perces sétára van csak. A Víziváros múzeumai pedig szomszédai a templomnak, a Keresztény múzeum és az MNM Balassa Bálint múzeum is a Mindszenty tér „lakói”.