A Tájháznak otthont adó, a pilisi szlovákok lakta hegyi falvak jellegzetes alaprajzú és formájú épületét 1994-ben nyilvánították műemlék jellegűvé, felújítása egészen 2001-ig tartott. A falumúzeum megalapítása Kunczius Ida nyugdíjas tanítónő ötlete volt, aki az első perctől kezdve fáradhatatlanul dolgozott a megvalósításon.
Az ország egyik legkisebb lélekszámú községének falumúzeumában, a szlovák népi építészeti hagyományokat megőrző házban az alábbi érdekességekre bukkanhatunk:
A „tiszta szobát” és a konyhát eredeti állapotukban csodálhatjuk meg.
A házban helytörténeti anyagok, régészeti leletek, vannak.
A kamrában és az istállóban gazdasági eszközöket láthatunk.
Kunczius Ida néni pilisszentléleki népviseletes babagyűjteménye külön említésre méltó, híre túlnőtt a falu és a régió határain is:
A női öltözék legegyszerűbb anyaga a kékfestő vászon volt, blúzaik fölött hétköznap fehér hímzés nélküli pruszlikot viseltek. Főkötőjüket csepconak/csepecnek nevezték.
A fiatalasszonyok az „odevacska”-ban, egy 2 méter hosszú, 70-80 cm széles fehér vászon kendőben vitték hátukon a gyermekeiket.
A férfiak ingjei vászonból készültek, kedvelték a bricsesznadrágot. Nyáron kalapot, télen kucsmát hordtak.