Szent Adalbert Rendezvényközpont

A Szent Adalbert Rendezvényközpont története többszörösen filmbe illő. A több mint 150 éves épületet Hild József tervezte a Bazilika mellé, a Régi Szeminárium eredetileg kispapoknak adott otthont. A második világháború után szovjet katonai kórházként működött, majd az épület előtti tér és a Sötétkapu volt az 1956-os forradalom fő esztergomi helyszíne is.
A rendkívül leromlott állapotú épület csak 1990-ben került vissza az egyházhoz, 2006-ban újították fel teljesen. Ma tudományos, kulturális, oktatási és rendezvény központként működik. Az épületben a hét minden napján egy önkiszolgáló étterem is üzemel.
Homlokzatán egy latin felirat olvasható ’Pietati et scientiis’, azaz ‘Jámborságnak és a tudományoknak’. A Fogadóteremben látható Jeges Ernő festőművész nagyméretű (2,8×6 méter) festménye, a „Bakócz Tamás bevonulása Rómába” című alkotás. A Bazilikára néző homlokzata klasszicista, míg a Dunára néző oldal romantikus stílusjegyeket is hordoz.
Régebben a Szeminárium egy öntöttvas hídon a Várhegyről is megközelíthető volt. Ezt a hidat „Sóhajok hídjának” is nevezték, mert a szigorúságáról híres intézménybe a belépés előtt igen nagyot sóhajtottak a leendő papok.

A SZENT ADALBERT RENDEZVÉNYKÖZPONTOT VIRTUÁLISAN IS FELFEDEZHETED