Esztergomi Bazilika és Főszékesegyházi Kincstár

Téli nyitvatartás: 8.00-16.00
Nyári nyitvatartás: 8.00-18.00
Kincstár: teljes árú 1200,- Ft/fő, kedvezményes (diák, nyugdíjas) 600,- Ft/fő, családi 2400,- Ft
Turisztikai területek: teljes árú 1000,- Ft/fő, kedvezményes (diák, nyugdíjas) 700,- Ft/fő, családi 2000,- Ft
Összevont: teljes árú 1800,- Ft/fő, kedvezményes (diák, nyugdíjas) 1000,- Ft/fő, családi 3600,- Ft
Idegenvezetés:
1-10 fő közötti létszámú csoportok esetén bruttó 3000,-Ft/idegenvezető/csoport
11 – 25 fő közötti létszámú csoportok esetén bruttó 5000,- Ft/idegenvezető/csoport
26 – 50 fő közötti létszámú csoportok esetén bruttó 8000,- Ft/idegenvezető/csoport
Mentesül a díj megfizetése alól az az idegenvezetőt is alkalmazó csoport, amelynek egésze megváltja valamelyik jegytípust (Kincstár; Turisztikai területek; Összevont).

A Várhegyen a középkorból hét templomot ismerünk. Megközelítően a mai bazilika helyén feküdt a Szent Adalbert-székesegyház, amely írott forrásaink szerint az 1010 körüli években már állt. Ettől északra, a mai bazilika északi tornya mellett helyezkedett el a Szent István protomártír-templom, melyet Géza fejedelem építettetett és időrendileg az első templom volt e helyen. A harmadik templom az Árpád-házi királyi palotában feltárt Szent István korabeli körkápolna volt. Egy 1284-es oklevél tesz említést az esztergomi vár fokán álló Szent Vid-kápolnáról (ez a negyedik templom). Ötödik középkori eredetű templomunk szintén az Árpád-házi királyi palotában található III. Béla várkápolnája. A hatodik pedig a hazai reneszánsz építészet kiemelkedő műremeke a Bakócz-kápolna, mely a XVI. században épült, majd 1823-as áthelyezése óta a bazilika oldalkápolnája.
A XIX. század első felének legnagyobb egyházi építkezése az esztergomi székesegyház volt. 1822-1869 között négy hercegprímás építette a klasszicista stílusú bazilikát Kühnel Pál, Packh János, majd Hild József tervei alapján.
Rudnay Sándor a várhegyet betakaró épületegyüttest tervezett, amelynek makettje ma is megtekinthető a bazilika kincstárában. Sajnos ebből a nagyszabású tervből csak a székesegyház és a kanonokházak egy része valósult meg. Packh János nevéhez fűződik a Bakócz-kápolna áthelyezése: 1823-ban 1600 darabra szétbontva, majd tájolását megváltoztatva az új székesegyházba beépítve maradt meg az utókornak. A székesegyház építése szépen haladt Packh irányítása alatt. 1831-es halálát követően az épület fő falai, a leendő kupolát tartó négy óriási pillér és az azokat összekötő boltozatok már álltak, a szentély boltozása folyamatban volt. Packh János meggyilkolását követően az építkezést Hild József vette át. Neki köszönhető a bazilika végső formája. 1846-ban került fel a kereszt a kupolára. Amikor 1856-ban Liszt Ferenc erre az alkalomra komponált „Esztergomi miséjével” felszentelték, még korántsem volt kész az épület. A zárókövet végül 1869. november 1-jén helyezték el.
A Bazilika több szintes felépítésében megtalálható:
-1: az Altemplom (főpapi, kanonoki temetkezési hely)
0: a templomtérben a Bakócz-kápolna, Szent István kápolna, fő- és mellékoltárok szobrokkal, festményekkel, kegytárbolt és kincstár bejárat
1: Főszékesegyházi Kincstár, valamint az orgonakarzat
2: a Panorámateremnek nevezett térsor (kiállítások, beszélgetések, előadások, koncertek, gyerekprogramok ideális és felemelő élményt nyújtó helyisége)
3: kupolakilátó

TUDTAD?

Méreteit tekintve az Esztergomi Bazilika Magyarország legnagyobb egyházi épülete, az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas.

Nézd meg a kilátást a Bazilika kupolájából